Net-kaland: 2. fejezet

Közelebb, mint gondolnánk!

2015. szeptember 15. - Julie V. Scott


tumblr_ngozrcvuin1trcvnoo1_500.jpgTúlfűtött álmaimból riadok fel. A fehér selyemhálóingem félig a nyakam köré tekeredett, a takaróm pedig a huzatjából kiszabadulva indult felfedezőútjára. Bele sem merek gondolni, hogy vajon mi történhetett körülöttem, ám néhány álomkép még élesen lebeg a szemem előtt. A rideg orvosi szoba, egy érdes, erős kéz, ami megmarkolja a csípőmet… Megrázom a fejemet, nem szabad visszaengednem az elmémet erre a sötét útra.

Az órámra pillantok, idegesen nézek körbe magam körül, már dél van, a vonatom pedig másfél óra múlva indul. Kipattanok az ágyból, helyrerázom magamon a ruhát és bebattyogok az emeleti fürdőszobába. Mikor becsukom az ajtót, csak akkor tűnik fel a különös csönd, ami körbelengi a házat. Ledobom magamról a gyűrött hálóinget, a földre ejtem és beállok a zuhany alá. Kellemes, cseresznye illatú tusfürdővel súrolom végig a még kissé felhevült testemet, majd jéghideg vizet engedek magamra.

Mikor végzek, kimászok a zuhanyzóból és megtörlöm magam. Kidugom a fejemet az ajtón, körbekémlelek, majd mikor konstatálom, hogy sehol senki, egy szál Évakosztümben rohanok át a saját szobámba. Felkapok egy farmershortot, egy ujjatlan pólót, a szandálomat és menetre-készre állítom a bőröndömet. Vetek néhány kósza pillantást Roland hatalmas, kék szemeire, majd megsajnálva őt, kinyitom a gurulós táskát és belegyömöszölöm, a nagyjából fél méteres jószágot. Rá kell ülnöm a csomag tetejére, hogy rendesen le tudjam csukni, de nem bánom. Büszkén vállalom hercegnőlétem, ha unikornisokkal vagyok körülvéve, s Coop3r, a rejtélyes doktorúr játssza a délceg herceg szerepét!large1.jpg
- Talán észhez kéne térned! – szólok rá a bőröndön ücsörgő tükörképemre. – Igazán felnőttes dolog Chloe, hogy amint elkezdesz beszélgetni egy pasival, azonnal belezúgsz. És ha egy pszichopata? Ha az interneten keresi áldozatait, hogy aztán megkínozhassa, megerőszakolja, majd kidobja őket egy kukába? Nem érdekel, Chloe, ne nézz így! Nem! Te is tudod, hogy Coop3r is csak szexet akar, ahogy a többi pasi! – észre sem veszem, hogy már szinte kiabálok az egészalakos tükörből visszanéző önmagammal, míg anya be nem lép.
- Minden rendben, kicsim? – néz rám felvont szemöldökkel.
- Persze, csak belemerültem a pakolásba – mosolygok rá zavartan.
- Nincs kedved egy kis reggelihez? Utána kiviszünk az állomásra, ha szeretnéd.
- Az remek lenne! – felelem, leszállok a bőröndről, felkapom a farmerdzsekimet és követem anyát lefelé a lépcsőn.

Leérve azonban mást kapok, mint amire számítok. Az ebédlőasztalnál egy fiatal, hosszú, szőke hajú nő ül, ujjaival babrálja az elé rakott kávéscsészét, olykor meg-megremeg.
- Annabeth? – kérdezem félve.
- Chloe! – csattan fel örömében és a nyakamba ugrik. Államat válla mélyedésébe nyomom, teljes erőből ölelem gyermekkori legjobb barátnőmet. Utoljára 3 évvel ezelőtt, a szalagavató estéjén láttuk egymást, mikor az apja elrántgatta és elköltöztette Svájcba egy megbízás miatt.
- Hogy kerültél ide? – tolom el magamtól, hogy jobban szemügyre vegyem. Csokoládébarna szemeiben örömkönnyek csillognak. Gyönyörű nő lett belőle, a bőre akár a porcelánbabáké, orcáján kellemes kis pírral.
- Csak most érkeztem - feleli, miközben csuklójával letörli magáról a könnyeket. – Apu új megbízása New Yorkba szólította – forgatja a szemét. Mindig megbízásnak hívta az újdonsült barátnőit. – Szóval csak arra gondoltam, mi lenne, ha meglátogatnálak.
- Mi lett a Svájci megbízással? – vonom fel a szemöldökömet.
- Elavult – sóhajt drámaian, amitől nevetnem kell.
- Az igazság az, hogy épp most készülök vissza New Yorkba, ha gondolod, velem tarthatsz.
- Még maradnék néhány napig, meglátogatom a nagyszüleimet is. De valójában más okból vagyok itt. – Cipője sarkával játszik, ide-oda tekergeti a bokáját, ebből tudom, hogy komoly döntésre szánta el magát.
large_1_1.jpg- Bökd ki, Beth! – kiabál be apa a nappaliból.
- Szóval, esetleg, ha nem lenne még lakótársad, vagyis anyukád mesélte, hogy a nyáron egyedül fizetted a lakást, mert a másik lány kiköltözött… Én pedig nem szívesen mennék apuhoz és az új megbízásához… - nem is kell nagyon megmozgassam az agytekervényeimet, hogy pontosan tudjam, mire akar kilyukadni.
- Szeretnél hozzám költözni? – kérdezem csillogó szemekkel és széles mosollyal az arcomon. Megnyugvást látok rajta, amitől még jobb kedvem lesz.
- Az remek lenne, Chloe – feleli, s ismét átölel.

Miután érzékeny búcsút veszek Annabethtől és a szüleimtől, úgy kell futnom a peronon, hogy még elérjem a vonatomat. Bukdácsolva ugyan, de sikerül felugranom a negyedik vagonba, ahol keresek egy kényelmes, négyes ülést. Bőröndömet felgyömöszölöm a poggyásztartóra, s a laptopommal a kezemben lehuppanok az ablak mellé, háttal az útiránynak, pontosan úgy, ahogy szeretem. Felnyitom a gép tetejét, csatlakozom a vonat wifi hálózatára és kényelembe helyezem magam. Van kerek egész 7 órám arra, hogy lazítsak, mielőtt beérek a nagyváros nyüzsgésébe. Még hagyom, hogy egy kicsit megálljon körülöttem a világ.

Amint megnyitom a böngészőt, őrült csipogásba kezd a gépem, amire az összes utas felfigyel. Vöröslő arccal veszem le a hangerőt, aztán pedig a táskámban kutatva előhalászom a fülhallgatóm. Bedugom, lenémítom a chatallday.com pittyegését és olvasni kezdem az üzeneteimet, több is vár rám Coop3rtől.

Coop3r: Drága hercegnő! A ma reggeli Nap fénye rád is úgy mosolyog, mint rám? 06:37

Coop3r:  Már megint unikornisokkal álmodsz, vagy ezúttal én vagyok a téma? 07:12

És ezekhez hasonló, provokatív, de ettől függetlenül nagyon cuki levél. Pironkodva ugyan, de igyekszem minél frappánsabb választ írni neki.

Unicornlover21: Ó, drága Coop3r! Álmaim ezúttal valóban máshol jártak, bár nem gondolnám, hogy lehetséges lenne rólad álmodoznom, hiszen azt sem tudom, kivel állok szemben. Illetve ülök. Ne haragudj, hogy nem válaszoltam eddig, de mozgalmas volt a reggelem. Egy nagyon régi barátnőm látogatott meg, most pedig a vonaton ülök, vissza New Yorkba a szüleimtől. Te mit csinálsz?


Tűkön ülve várom a válaszát, de semmi. Ujjaim vad dobogásba kezdenek az ablakpárkányon, figyelem az elsuhanó fákat. Egy fiatal, jóképű férfi jelenik meg mellettem.
- Ne haragudj, foglalt ez a hely? – szólal meg nyájasan, szinte zavarba jövök tőle, ahogy állával a velem szemben lévő ülés felé bök.
- Persze, ülj csak le! – mosolygok rá kedvesen. Feltuszkolja a bőröndjét az enyém mellé, lehuppan és laptoptáskáját az ölébe fektetve figyel.the-notebook-noah-and-allie-10799109-965-687.jpg
- Alig várom, hogy végre visszaérjek New Yorkba! – szólal meg hirtelen. – Te hová tartasz?
- Szintén oda – motyogom halkan. El sem hiszem, hogy ennyire zavarba tudnak ejteni a férfiak. Már-már kimondottan bosszantó.
- Ismerhetlek esetleg valahonnan? – vonja fel szépen ívelt szemöldökét.
- Nem valószínű, New York elég nagy hely – zárom rövidre a témát és bedugom a fülhallgatóm. Idegesen várom Coop3r válaszát, de semmi. Mérgemben elindítom a Szerelmünk lapjait. Ha más nem, hát majd Ryan Gosling kockás hasa megvigasztal. Már éppen kezdődne egy izgalmasabb rész, mikor eszeveszett villogásba kezd a böngészőm.

Coop3r elérhető!

Belül felsikoltok örömömben, már is kevésbé érzem magam egyedül. Már éppen pötyögnék egy újabb üzenetet, mikor felvillan az ablak.

Coop3r: Nohát, talán kevésbé különböző az életünk, mint gondolnánk. Én is épp a vonaton ülök, a mozgalmas reggelen is osztozom. Szeretett édesanyám imád elkényeztetni, mikor hazalátogatok, szóval jelenleg még a laptopom táskája is tele van az általa készített süteményekkel. Amivel nem is lenne gond, ha utastársként nem egy felettébb kellemetlen hölgyet fogtam volna ki. Nem elég, hogy vörös a feje, mint a paradicsom akárhányszor ránézek, még bunkó is, habár első benyomásra igazán szimpatikusnak tűnt. Te is mindig beleválasztasz a partnerek terén?

Kuncogva olvasom a sorait, körbepillantok, reménykedem benne, hogy senki sem figyeli a reakcióimat.

Unicornlover21: Ó, drága, drága Coop3r, te szegény! A süteményeden szívesen osztoznék. Ezúttal partneremként én is egy fura alakot fogtam ki. Kifejezetten látszik rajta, hogy sármáját fegyverként használja a megsebzett nők szívével szemben, ezen felül még pofátlanul arrogáns is. Kicsit emlékeztetett az első leveledre, mikor megszólalt, aztán rájöttem, hogy ha valójában te lennél, már biztosan berántgattál volna a mosdóba, hogy nyers stílussal közöld, a tiéd vagyok. Bár tegnap nem teljesen tudtam eldönteni, én érdekellek jobban, vagy az unikornisaim…

Coop3r: Ez vicces! De biztosíthatlak felőle hercegnő, hogy nem vonzódom az unikornisokhoz. Na, de még, hogy az enyém vagy?! Csak nem gondolod, hogy ennyire nyers lennék… Vagy igen? Sért a gondolat, hogy neandervölgyinek tartasz! Még, hogy az első találkozásnál rögtön lecibálnám rólad a ruhát, főleg egy vonat mocskos mosdójában… Minimum, hogy először elvinnélek kocsmázni és a kocsi hátuljában tapiználak! Hát kinek gondolsz te engem? ;)

Ajkamba kell harapnom, hogy ne nevessek fel hangosan. Könnybe lábad a szemem és rázkódik a vállam, ahogy igyekszem visszafojtani a feltörő röhögő görcsöt.

Unicornlover21: Elnézést doktor úr, hogy sérti a feltételezésem, bár talán némileg vágyaim kifejezésére szolgált a megnyilvánulásom. Vagy még sem, ám ez csak egy személyes konzultáció keretein belül derülne ki.

Coop3r: Miután ledoktoráltam, első dolgom lesz berendelni magamhoz, bár tartok tőle: eseted olyan súlyos, hogy szakmai konzultációra lesz szükségem. Gondolkodóba estem: talán szexológusnak kellett volna mennem, úgy nyilván többször találkoznánk.

Vörös a fejem, akárcsak a paradicsom. Lehetetlen, hogy ennyire kiakasszon néhány mondata!

Unicornlover21: Már egyszer említettem, hogy a szexuális életem kivesézését nem tervezem itt megtenni.

Coop3r: Remek! Akkor személyesen szeretnéd? ;) Én mondjam a címet, vagy hozzád megyünk?

NANE!

Unicornlover21: Coop3r, túllősz a célon és nem mellesleg teljesen elrontasz! Eszem ágában nem volt ilyesfajta beszélgetést folytatni ezen az oldalon, bele viszel a rosszba!

Coop3r: Nem akartalak zavarba hozni, a hangulatingadozásaidtól viszont elszédülök. Ettől függetlenül szívesen megismernélek személyesen is.

Unicornlover21: Az érzés kölcsönös. J

Coop3r: Nos, talán közelebb vagyunk egymáshoz, mint gondolnánk…

Unicornlover21: Igen… Talán… J

Pötyögöm be az utolsó szavakat, rányomok a küldésre és halvány mosollyal az arcomon várom a válaszát. De mindhiába, az internetkapcsolat megszakad, én pedig tanácstalanul figyelem a kijelzőt.

large_1.jpgHiányérzetem van egész úton, s csak bámulok ki az ablakon. Kínszenvedés így az elkövetkezendő 5 óra, amit még a vonaton töltök.

20:32-re ér be a vonatom, az állomásnál azonnal el is kapok egy taxit, így kicsivel 21 óra után már a lakásomban vagyok. Pontosan olyan minden, mint emlékeztem. Beszívom kellemes levendula illatát a légfrissítőnek, ledobom az ágyra a bőröndömet, kizipzárazom és előveszem belőle Rolandot. A következő, ami előkerül az a laptopom, azonnal csatlakozik is a wifire. Ráfrissítek a chatallday.com-ra, hogy lássam Coop3r üzent-e.

Coop3r: Édes hercegnőm! Sajnálom, de a vonaton megszakadt a kapcsolat. Pontosan 20:32-kor érkeztünk be az állomásra, nem rég érkeztem haza. Most vár rám egy forró fürdő. Remélem, holnap beszélünk, az biztos, hogy az álmaimban találkozunk! xxx

Ahogy a levél végére érek tátott szájjal meredek magam elé. Számításba veszem az időpontokat, s a beérkezett vonatok számát. Ebben az időpontban egyetlen vonat érkezett be, az pedig az enyém volt.

Az nem lehet…

Akkor tudatosul bennem, hogy Coop3r végig ugyan azon a vonaton ült, mint én.

Ahogy mondta… Közelebb, mint gondolnánk!tumblr_nqo1l8m1wz1uzbkv9o1_500.jpg



Képek: tumblr, google

A bejegyzés trackback címe:

https://juliev.blog.hu/api/trackback/id/tr37791530

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mejcyke 2015.09.17. 09:54:47

Uhhh de jó!!!Mikorra várhatjuk a folytatást?

Julie V. Scott · http://juliev.blog.hu 2015.09.17. 09:56:22

@Mejcyke: Mivel tegnapra ígértem, ám képtelen voltam már a fáradtságtól befejezni, így ma kaptok egy hosszabb és különlegesebb részt! :)

Csilla Vajda 2015.09.17. 21:14:09

Juj eszméletlenül jó lett , IMÁDOM!

Julie V. Scott · http://juliev.blog.hu 2015.09.17. 21:14:52

@Csilla Vajda: Nagyon örülök neki! :) Remélem még találkozunk az oldalon! :*