Sziasztok, kedveseim!
Nem nagyon szeretek magamról írni, viszont kértétek, így hoztam egy ilyen bejegyzést is. :)
Most az alap információkat kihagytam, igyekeztem olyan dolgokkal előrukkolni, amit esetleg nem tudhattatok még rólam. :)
1. Kellemetlenül érzem magam, ha az emberek azt mondják, hogy a rajongóim. Számomra ez a szó nagyképűnek hat - már magamra nézve -, s cseppet sem gondolom magamat többnek az olvasóimnál. :) Szóval nekem olvasóim, barátaim vannak a képernyő, illetve a könyv túloldalán. :)
2. Táskamániás vagyok. Teljesen mindegy, hogy ha van már egy hasonlóm, nekem akkor is kell az aktuális kiszemelt. Például akárhányszor Budapestre utazom, mindig új szerzeménnyel térek haza. Asszem' ez már betegség. :))
3. Sosincs elég sminkcuccom! Gyűlölök alapozót és kőpúdert vásárolni, mert vagy túl sárgásat sikerül kifognom, vagy túl sötétet. A kriptaszökevény bőrszínemhez még nem találták ki a teljesen megfelelőt. :) Viszont szemhéjpúderem, szemceruzám, szemhéjtusom, szemöldökpúderem és rúzsom annyi van, hogy Dunát lehetne vele rekeszteni. És még mindig nem elég... :D
4. A táskámban három dolgot biztosan mindig megtalálni:
- Kutyazacsit: felmarkolok egy adagot, beletömöm, s van, hogy egy hétig elég...
- A tollamat: két éve kaptam a szüleimtől ajándékba, belegravíroztatták az írói nevemet. Nem is írok alá mással, csak azzal, s néha furcsán is néznek rám emiatt. :)
- Az irataimat: van rá egy csinos kis arany színű fémtokom. Bár mindig ellenőriznem kell, hogy ott van-e. Például mielőtt autóba ülök, meg kell nézzem, hogy benne van-e a jogosítványom, különben nem érzem magam nyugodtan... És mindig ott van. :)
5. Van egy plüssnyulam, ami már egészen kicsi korom óta hű társam. Már lehetetlen hófehérre mosni, s több helyen foszladozik az anyag, de a mai napig vele alszom. Anya évekre elsüllyesztette, aztán nagyjából tizennyolc évesen megtaláltam. Azóta nem eresztem. :))
6. Mikor könyvet írok, kávéfüggővé válok. Nincs olyan, hogy elég, vagy túl sok. Óránkénk képes vagyok ledönteni egy tejeskávét, s egészen hajnalig írni. Ha átszellemülök, nincs mese: írás, kávé, írás, kávé. :)
7. Általában megálmodom a könyveim címét. A Net-kaland konkrétan egy álmomból indult ki, a folytatásának címét pedig akkor sikerült kipattintani a fejemből, miután leadtam az első rész kéziratát a kiadóhoz. Még a történet alapja is kusza volt, de a cím már előttem lebegett. A harmadik kötethez dettó. Ki ne venné ezt égi jelnek? :D
8. Sorozatfüggő vagyok. Ha beleszeretek egybe, nem látok tovább, s folyamatosan nézem. Így néha egy-egy sorozatot kivégzek röpke egy hét alatt. :) Viszont akad olyan is, mint legutóbb a Gossip Girlnél, hogy az utolsó évadot halogatom. Nem akarom, hogy vége legyen, így képes vagyok hetekre-hónapokra elcsúsztatni a dolgot. Aztán ledarálom egyben, a végén pedig elejtek pár könnycseppet. :)
9. Az előbbi pont igaz a könyvekre is. Az első ledarált könyvsorozatom az Éhezők viadala volt. Hetekre félre tettem az utolsó fejezetet, mert nem akartam kiszakadni abból a világból. Végül elolvastam, s napokig bennem volt az a furcsa érzés, amit egy-egy világ elhagyása után érzek. Üres voltam, nem találtam igazán a helyemet. Ez azóta is minden imádott könyv után így van.
10. Mindig van egy zeneszám, ami inspirál. Mikor decemberben megvettem az új telefonomat, az első hívásom alkalmával meglepődtem. A Huaweinek van egy alap csengőhangja, amibe az első halláskor beleszerettem. Azóta is ez a minden, s annyira inspirál az Annabeth nélkül soha írásánál, hogy szinte peregnek a betűk. Ez a dal nem más, mint Delacey-től a Dream it possible. Csodálatos egyébként maga a videóklip is, én rendszeresen elsírom magam rajta. Szóval zsepiket előkészíteni, mert szívszaggató, de én mégsem tudom megunni.
11. A kedvenc színem a kék - ha még nem találtátok volna ki a hajszínemből -, s a vörös. :) Imádom a színeket, főleg az élénkeket, s igyekszem ezekkel körülvenni magamat. :)
12. Imádok vezetni! Nem is tudom, talán azt érzem olyankor, hogy igazán szabad vagyok. :)
13. Nagyon szeretem a tetoválásokat. Az én testemet is díszíti néhány, s igazán el tudok veszni a minták nyújtotta labirintusban. Szeretem a formájukat, a színüket, a jelentésüket. Anélkül egyetlen motívimut sem tetováltatok magamra, hogy ne lenne számomra valamilyen jelentése. :)
14. Édeapámnak hála rock zenén nőttem fel. Kiskoromban a Gyöngyhajú lány (Omega), illetve a Hard as a rock (AC/DC) volt a két kedvenc dalom, s a mai napig előszeretettel hallgatok ebből a műfajban. Azóta viszont picit kitágult a látóköröm, most már a klasszikus zenétől egészen a kemény rockig, szinte mindent meghallgatok, s élvezek. :) Nagy kedvenceim egyébként Cserháti Zsuzsa, AC/DC, Black Veil Brides, Halott Pénz, Zaporozsec, The Pretty Reckless, tinédzserként pedig hatalmas No Thanx fan voltam... :D
15. Nincs rá kifejezés, hogy mennyire állatbarát vagyok. Nálunk a háziállat családtag, így mindenkire úgy is vigyázunk. Például a kislányom azért nem sétálhat bárhol póráz nélkül, mert rettegek, hogy valami baja lesz. Elég egy nekem nem tetsző köhintés, s már rohanunk is az állatorvoshoz. Ahogy Alíz, úgy a cicáink is ágyban alvósak. Én megértek mindenkit, aki azt mondja, hogy az állat nem ágyba való, de tessék tiszteletben tartani, hogy ők nem csak állatok számunkra. :)
Ha kóborkutyát látok az utcán, egyből felveszem a kapcsolatot a Kutyatárral, ők Kaposváron a legnagyobb állatvédő egyesület.