Madárcsicsergésre ébredsz, az ablakon át beszűrődő napsugarak kedvesen simogatják a tested még az ágyban fekve. A párnád puha, takaród épp megfelelő hőmérsékletű. Kinyújtózol, párod lágy öleléssel köszönti reggeli szépséged. Arcodra lágyan csókot nyom ő is, s a reggeli fuvallat is, amely az ablakot kitárva belibben a szobába. Körtáncot jár a függöny előtt, szárnyat bont és magával visz. Belebújsz a köntösödbe, kisétálsz a konyhába, ahol fel teszel főlni egy adag kávét. Az őrölt kávé illata elbódít, majd lefőzve, cukorral, tejjel ízesítve belekortyolsz. A forró nedű végigbizsergeti egész tested, majd felpezsdülsz és indulhat a reggel.
Besétálsz a fürdőbe, leveszed a ruháidat majd beállsz a zuhany alá. Langyos vizet engedsz, s szép lassan folynak végig mezítelen testeden a vízcseppek. A kedvenc illatú tusfürdőddel kened be magad, élvezed az illatát. Lemosod magadról, kilépsz a zuhanyzóból, magadra tekered a törölközőt és elmész felöltözni. Lenge viseletet választasz, talán egy szoknyát toppal, vagy egy egész ruhát és a legkedvesebb szandálod. A párod előtted áll, elmosolyodik, majd újra és újra megjegyzi, hogy ma is csodálatos vagy. Elmosolyodsz, átöleled, érzed a bőre illatát, a dezodorját, a parfümjét. Bizsergeti a bőrödet, ahogy kifújja a levegőt, majd újra beszívja, érzed, ahogy a borostás arca csiklandozza a vállad, a nyakad. Élvezed.
Lágy illatú parfümöt lehelsz magadra, majd kézen fogva útnak indultok. Ahogy megfogja kezed, érzed a szívverését, a bőre puhaságát, védelmez, melegséggel tölt el. Egymás szemébe néztek, mindkettőtöké ragyog. Egymás ajkára kalandozik a tekintetetek, majd újra a szemekre terelődik a figyelem. Táncot jár a két szempár egymás után sóvárogva, majd lágy csókkal fejezitek be az őrjítő keringőt. Tovább indultok, csendesen. Beszélnetek sem kell, lelketek megérti egymást. Halljátok, ahogy egy közeli fa ágán néhány madárfióka hívogatja édesanyját élelemre várva. Ahogy egy autó lelassít, megáll, kiszáll belőle valaki, majd egy kedves kiskutya apró, de annál izgatottabb hangja tűnik fel gazdáját látván. A házak mellett haladva egy idős néni tűnik fel az egyik tornácon, hintaszékében pihenve, ölében tartva kedves kiscicáját kellemes dalt dúdol. Másiknál egy fiatal pár ujjongva fennhangon örvendeznek kisgyermekük első lépéseinek.
A partra érve egy apuka tűnik fel, karján gyermekével, akinek könnyes szemekkel meséli, hogy ha nagyobb lesz az egész nyarat a nagy víz mellett fogják tölteni. Ránézel a férfira, melegség tölt el. Boldogság járja át a tested és a lelked.
Kinéztek a kedveseddel egy tetszőleges részt a pázsiton, leterítitek a lepedőket, majd fürdőruhára vetkőzöl. A víz felé indulsz, de megállsz közvetlen a partján. A part homokos, te pedig várod, hogy a következő hullám hívogatva nyaldossa meg lábujjaidat. Majd elindulsz be. Kellemesen meleg, majd befelé haladva egyre hűsebb lesz. A párod veled tart, a mély vízhez érve felkap, a hátára vesz és úgy indultok még beljebb. Védelmez. Mikor már a nyakáig ér a víz, levesz magáról, de nem enged el. Szorosan magához ölel és biztosít róla, hogy sosem fog elengedni. Kijjebb menve hangos gyerekzajra leszel figyelmes. Labdáznak, úsznak, nevetgélnek. Boldogok, épp úgy, mint te.
Kiúszol a partra, kimászol, majd lefekszel az egyik fürdőlepedőre, szerelmed pedig melléd. Hátrahajtod a fejed, becsukod a szemeidet, magadba szívod a természet, a lángos, a főtt kukorica és kürtöskalács együttes euforikus illatát. Elmosolyodsz, hiszen nem is tehetnél mást.
Ez a te világod. Itt vagy boldog.
Az egész egy euforikus őrület!
De itt és így vagy önmagad!
